Kiszivárgott Vlagyimir Putyinék titkos terve: ezen bármikor elvérezhet Európa

2025. január 29. 13:40

A CNN elemzésben tárta fel, hol tud nagyon nagy kárt okozni Oroszország.

2025. január 29. 13:40
Russian President Vladimir Putin

Január végén megsérült egy tenger alatti kábel, amely adatokat szállít Svédország és Lettország között, valószínűleg külső erőhatás következtében – közölte a CNN lettországi forrásokra hivatkozva. 

Ez az eset csak a legújabb a 2022 vége óta tartó incidensek sorában, amelyek során a Balti-tenger fenekén húzódó európai infrastruktúra, például földgázvezetékek és adatátviteli kábelek sérültek meg. 

Ezek az események egyre gyakoribbá váltak, ami szabotázs gyanúját vetette fel, és több európai vizsgálatot indított el, amelyek közül néhány nyíltan Oroszországot vádolja. Moszkva azonban következetesen tagadja az esetekben való érintettségét.  

Ezt is ajánljuk a témában

Bár az eddigi incidensek csak korlátozott hatással voltak Európa földgáz-, áram- és adatforgalmára, egy átfogó támadás a tenger alatti adatkábelek ellen bénító hatással lehetne számos ország kommunikációs hálózatára, veszélyeztetve például a kórházi műtéteket és a rendőri válaszadásokat. 

Ha Moszkva valóban felelős bizonyos esetekért, ezek 

az akciók egyfajta demonstrációként szolgálhatnak az orosz hatalomról, hogy Európa infrastruktúráját képes megzavarni. 

A NATO ennek fényében új küldetést jelentett be a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájának védelmére, amely során tengeralatti drónokat vetettek be.

Ezt is ajánljuk a témában

Az első jelentős eset 2022 végén történt, amikor robbanások rongálták meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket, amelyek akkor nem szállítottak gázt, de még nyomás alatt voltak. 

Az ezt követő vizsgálatok robbanóanyagokra utaló bizonyítékokat találtak, és a svéd ügyészek szabotázst állapítottak meg. 

A későbbi esetek, például a 2023 októberében megsérült finn–észt gázvezeték vagy a novemberben elvágott adatkábelek, újabb gyanút ébresztettek. Finn és német külügyminiszterek szerint ezek a károk „rosszindulatú szereplők hibrid hadviselésére” utalnak.  

A károk elkövetőinek azonosítása diplomáciai bonyodalmakat okoz. Bár több esetben is megfigyelték az orosz katonai tevékenység növekedését a kulcsfontosságú tenger alatti kábelek környékén, konkrét bizonyítékok nem mindig állnak rendelkezésre. 

Az infrastruktúra elleni támadások figyelmeztetést jelentenek Európa számára, hogy az ilyen hálózatok védelme kulcsfontosságú a kontinens biztonsága és működőképessége szempontjából. 

Bár a kábelek nagy részénél létezik tartalék kapacitás, néhány régió – különösen Skócia és Norvégia környékén – sebezhetőbb. A károk helyreállítása ráadásul időigényes és költséges lehet, így Európának sürgősen fokoznia kell a kritikus infrastruktúra védelmét.

Nyitókép: AFP/Sefa Karacan

Összesen 52 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ninini
2025. január 30. 12:07
Kieresztettétek a palackból a szellemet, akkor nem az a rossz, aki visszaüt, marhák.
neszteklipschik
2025. január 29. 16:40 Szerkesztve
Az ukránok vó'tak. És ki kellene tüntetni őket, hiszen az Északi Áramlatnál is ezt mondták a lippsik...
lyon-v-2
2025. január 29. 16:05
Ha nem avatkoznak bele a cirkuszba, nem pukkan el az Északi Áramlat sem, akkor talán ezek dolgok fel sem merülnek... Esetleg nem először gondolkodni kellett volna mielőtt agyatlanul beleszálltak mindenbe ? Megint csak az van, ki mit főzőtt azt szépen előbb - utóbb megeszi ha tetszik ha nem. Ennyike.
Hobby024
2025. január 29. 15:26
Robert c. Castel az Északi Áramlat 1, 2, felrobbantása után rögtön sorolta a lehetőségeit az oroszoknak, hogy mivel vághatnak vissza. Már akkor, a háború elején említette az adatkábelek megrongálását. Európa öngyilkosságot követett el, amikor résztvevője lett a háborúnak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!